HTML

Magabiztos román fájlcserélő szolgáltatás

2010.03.03. 11:42 gyulabiusz

Kedves kliens! Volt-e már valaha technikai problémája? a) Soha b) áh ugyan már, velünk? Na nee..

Kedves barátom feltöltötte szervezete tavalyi tevékenységének összefoglalóját egy rapidshare-szerű román szolgáltatóhoz. A transfer.ro portál aztán valamilyen oknál fogva hozzám, a letöltő klienshez is küldött egy kérdőívet, olyan kérdésekkel, amik nem igen illetik a letöltő klienst.

Itt a kérdőív része: 

 

 

Amúgy a letöltés kb 6Kbps-al ment, s naná hogy megszakadt mindig mire a 76 mega lejött volna. E miatt gondoltam kitöltöm a kérdőívet, mire beleroppant a derekam az ötödik kérdésbe.

 

Szólj hozzá!

Címkék: kérdőív rapidshare transfer.ro

Békére nincs esély

2009.12.07. 14:41 gyulabiusz

Sok paradicsomlé folyik még le Tarantino filmekben, mire a Google és Microsoft háború egyikét lepedőben viszik ki a porondról. Békére ugyanis nincs esély.

 
A Microsoft és a Google rivalitásának háttere egyszerű: a Microsoft már régóta magának akarta az online reklám piacot. Őket nem a keresőbiznisz izgatta, hisz hosszú évekig a Yahoo!-val karöltve úgy tettek, mintha érdekelné őket a keresőszolgáltatás, de közben a tartalomszolgátatásra koncentráltak. Ők nem láttak fantáziát a keresőmotorban; csak egy gomb volt a honlapon. Így a Google felhasználóközpontú hozzáállása szép lassan áttérítette a felhasználók nagy részét a Yahoo!, Altavista, MSN, és egyéb próbálkozásoktól, ahol főleg ez utóbbiak legfőbb célja az volt, hogy bármilyen keresésre ugyanazokat a fizetős reklámokat tolják az arcunkba.
 
A Google egy technológia cég jó menedzsmenttel. A Microsoft elsősorban egy menedzsment cég, amely tud jó szoftvert készítni. Van ilyen, pld a CISCO is hasonszőrű. Nem kell az újításokkal (mindig) élen járni ahoz, hogy a végén mégis piacvezető légy. Ha pártatlannak tekinthetnék az üzletben, a CISCO lehetne a McKinsey konkurense az M&A piacon.
 
A háló hemzseg a példáktól miket utánzott le a Microsoft, és aztán nyert. A teljesség minden igénye nélkül egy rövid lista: JAVA (a SUN-tól) előbb átvette, majd Jscript s aztán .Net; XBOX ma már piacvezető, pedig sehol se volt mikor a Playstation már elterjedt; CORBA leutánzása a COM-al, később pedig újragondolva a .Net-el; Netscape kiütése; Borland kiütése; stb stb.
 
Az utánzás nem minden. A Microsoft jól tud vásárolni és beilleszteni. Mondjuk van is miből, de más cégnek is van, mégis a statisztika nem az üzlet oldalán áll. Ha van egy jó technológia egy kisebb cégnél, akkor felvásárolják és ügyesen integrálják a cég portfóliójába. Ilyen például a Visio, és a Hotmail.
 
Próbálkozásaik általában jók, de néha a legjobb ellenfelek talpon maradnak es első roham után. Az IPOD túlélte az első Zune rohamot, a Google fel se vette a régebbi Live keresőfejlesztéseket, annak ellenére, hogy a Windows felületen minden a Microsoft kereső honlapjára irányít, és az AdSense-AdWords is jól állta a sarat.
 
Ilyenkor következik a komolyabb nekifutás. Másnak ez nem menne, de a Microsoft nem csak ügyes management, jó programozók, hanem még valami: egy rakás free cash flow, amit mindenre fel lehet használni. Google renegádok próbálkoztak új, jobb keresőszolgáltatással, és ügyesen összekalapoltak 30 millió dollárt. Ezzel szemben a Microsoft csak reklámra költött 100 millót a Bing indításakor. Ki tud ezzel versenyezni?
 
Szemléltető esetként egy kis intermezzo. Mint kevésbé ismert sztori, elmondanám hogyan lett piacvezető a Microsoft az IPTV piacon. Természetesen az első évtizedben a MS nem volt a jelen. Mások kínlódtak, és próbálkoztak, meg-megbuktak, mert a technológia túl drága volt. Mikor a szélessávú távközlés kezdett elég olcsó és gyors lenni ahoz, hogy a biznic életképes legyen, a Microsoft is érdekelt lett. Európa járt élen az adoptálásban, ilyenekkel mint a Fastweb, France telecom, Free, Belgacom és Telefónica. Lassan ment, drága volt, és mint volume biznic, eleinte veszteséges.
 
Két dolog volt mérvadó a MS sikerében (nem, nem a csalás).
 
Az első a brand. Amikor az első (amúgy az is európai) kliens mellettük döntött, nekik jóformán csak powerpointon volt meg amit akarnak, míg másoknak már több helyen több-tízezres működő rendszereik voltak. A CIO azzal érvelt a MS mellett, hogy hosszú távon jobban járnak, mert a telekom-gyártó cégek nem felhasználói márkanevek, [értsd: képtelenek lesznek egy jó user interfészt előadni.] Innen fogva két évig a szak-honlapokon mindenki körberöhögte a Swisscom-Microsoft próbálkozást miután csúszást csúszás után, és minőségi problémát minőségi probléma után jelentettek be.
 
Amikor a két nagy amerikai távközlési szolgáltató cég (SBC, Bell South) is letette a zsetonját a MS megoldása mellett (kábelcégeket nem számolom; egyedül a Verizon nagy biznisz még), a piac eldőlt, hisz messze ezek voltak a legnagyobb üzletek. Ekkor már a Microsoftnak is volt egy működő PC demója. Egyelőre brutál drága volt per felhasználó, a szolgáltató mérnökei eldobták az agyukat a komplexitástól, de nem ők döntöttek, hanem a management.
 
Mivel a biznic most már nagy volt, megérte komolyan befektetni, s amit az eredeti játékosok csak fél szívvel csináltak a lassú biznic miatt, azt pár év alatt a MS lassan ledolgozta, és noha még ma is messze a legdrágább IPTV Middleware a piacon, ma már majdnem minden szempontból lekörözi a többit.
 
A másik dolog az volt, hogy a MS mert dolgokat másképp csinálni. Ők, nem telekom gyártó cég révén, nem feltételezhették, hogy a hálózat jó lesz, ezért megoldották a veszlett csomagok újraküldését (helyes, ezt én is tapsolom), és a gyors kanálisváltást. Ez utóbbi persze brutálisan drágának tűnt az addigi számokhoz képest, és amúgy a másik kedvevesztett cégtől (Oracle) átigazolt mérnöki gárdától ered, de ez lényegtelen. Volt szempont aminek alapján rezzenéstelen arccal mondhatták, hogy az övék lesz a legjobb, mint most a Silverlight-alapú térképnagyítással.
 
Ezek után már CIO legyen a talpán aki mer más rendszer mellett dönteni mint a MS Mediaroom. A maradó nagy biznic közül a DT is őket választotta, a többi pénzes account már döntött mi lesz. Ide befektetni már nem érdemes, csak a Microsoftnak, noha az Ericsson és a CISCO még ezután is komolyan próbálkoztak
 
Így megy ez: mély zsebek, brand, és ügyes előadás. Le a kalappal a MS managementje előtt. Ha rájönnek mit akarnak, azt általában el is érik. Ritka az amikor nem ők, vagy az az oldal amielyen ők állnak, nem nyer (HD DVD ritka eset).
 
És akkor innen térnék rá a lényegre.
 
A Microsoft és Google közt a békének nincs reménye. A Microsoft-nak KELL az online reklámpiac, ezért nem tágít a keresőbiznictől, hisz abban most már pénz van és amúgy is sok felhasználó onnan indul el a weben. Előbb utóbb pedig a Google is esik, akármilyen ügyes. Keresőmotrot váltani másodpercek (vagy egy új PC/OS/TV/konzol/mobil beszerzés) kérdése, s ha a keresés nincs a Google halott, mert nem lesz cash flow (stratégia szakzsargonban „stable home base”). Nem lesz mivel pénzelni olyan kirívóan veszteséges próbálkozásokat mint a YouTube.
 
A MS kiscégeket vesz majd meg jó technológiával, nagytudású emberekkel (pld Cuil nyílvánvaló zsákmány lenne), felvásárol felhasználói felületeket részben (Facebook) vagy egészben (Hotmail), szerződéseket köt majd média cégekkel és portálokkal (Yahoo), százmilliókat öl marketingbe, sokmilliókat felylesztésekbe, összeintegrálnak minden portfólió felületet (PC, XBOX, Mediaroom, Windows Mobile, ..) és a végén övék a legnagtöbb felhasználó. Innen billen minden.  
 
A mezei felhasználót miden felület (PC, XBOX, Windows Mobile, egyéb WindowsCE eszközök) a Microsoft alkalmazásai felé küldi. Már az is meglepő, hogy ennyire sokan át tudnak menni a Google honlapjára, vagy tudnak maguknak egy Firefoxot telepítni (ez mégnagyobb csoda).
 
Ezért a Google-nak csak egy esélye van hosszú távon a talponmaradásra: elzárni vagy lejjebb tekerni a Microsoft pénzcsapjait – ezek a Windows és az Office – és hamarabb felvásárolni a jó technológiát vagy felületet mint a MS. Ha ez nem sikerül, akkor előbb utóbb a Google is megy a Netscape, Borland, SUN, stb stb levesébe.
 
Nekünk felhasználóknak persze jó ez a verseny. Egyre több ingyenes alkalmazás lesz a neten, egyre jobb minőségben. Ennek a versenynek sok kis cég áldozatul esik, hisz amit a Google megcsinál az általában ingyenes, de mondjuk a Microsoft-nak sem gond ugyanez, lásd Internet Explorer-Netscape, vagy egyéb technológia. A nagy tapotásban a Google is egyre több ellenséget szerez, reklámcégeknél, kiadóknál, navigációs cégeknél, stb. Ilyenkor aztán a MS siet is kijelenteni, hogy ők bezzeg fizetős kliensek lennének a partnereikkel.
 
Ameddig a harc tart, addig mi, felhasználók nevetünk. Egészen adig, míg a kettő közül az egyik véletlenül vagy előre megfontolt szándékkal épp a mi kenyéradónkat üti ki.
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: microsoft google iptv hírdetés mediaroom

Nem maradt egy felhasználónk se

2009.11.18. 18:03 gyulabiusz

"A rendszert beüzemeltem, de nincs már egy kliensünk se". Ez volt az első SMS amit a kolléga küldött kb. két évvel ezelőtt, miután beüzemelt egy GSM tornyot egy Szecsuan tartományi félreeső falu mellett.

A falut ugyanis a szeme láttára temette el a leomló domboldal. Két-három ezer lelkes faluból csak egy névtelen tömegsír maradt.
A sztorit egy kínai kollégától hallottam most. Hivatalosan, a katasztrófát egy 200 évvel ezelőtti földrengés utórezgése okozta.

Szólj hozzá!

Melyik konzolt?

2009.10.27. 16:59 gyulabiusz

Wii, PS3 vagy XBOX? Ez itt a kérdés.

Azazhogy volt, múlt Szombatig.

Sose volt játékkonzolom, nem utolsó sorban azért, mert a PC-t többre tartottam. Az utóbbi öt évben időm se nagyon volt, meg el is voltam tiltva. De most, reckírozva a bíztos ajtócsapkodást, mégis rákattantam.
 
A helyzet az, hogy a nappaliban már nincs számítógép, céges laptopra játékot nem nagyon szabad, és saját laptopot még nem vettünk.
 
Komoly kérdés ez, mert az ember a legtöbbet akarja kihozni a pénzéből.
 
Szívem szerint Wii-t vettem volna. Egy haverom vett, ide is adta pár hétre mikor nyaralt. Nagyon élveztem a teniszt. Gond csak annyi, hogy egy hét alatt olyan profi lettem, hogy nem volt ellenfelem már a gép.
 
A box is jó volt, abból a szempontból, hogy jól kifárasztott, s végül is ez volt a lényeg. Amúgy teljesen gagyi játék, a mozgásokhoz vajmi kevés köze volt annak ami a képernyőn történt.
 
Az összes többi játék ellenben brutálisan gagyi volt. A vezetési élmény nulla. Más sportokban nagyon egyszerű volt minduntalan maximumot nyújtani. Egy szó mint száz, örülök, hogy nem másztam bele, mert most porfogó lenne. A haveromnak is az.
 
XBOX – hasonló árban mint a WII, csak sokkal profibb grafikával és játékokkal. Amúgy se vagyok igazi coach potato. Hetente egyszer elmegyek futni vagy focizni, munkába pedig biciklivel járok, ami 10-km egy irányban. Jöhet egy igazi gamer cucc, erősíteni a baj hüvelykujjam is.
 
Az XBOX olcsóbb mint a PS3 vagy 100 euróval. A játékok fix annyiba kerülnek mint a PS3-on. Ellenben nincs benne Blue-Ray lejátszó, amit leírjak az asszonynál mint 200-eurós spórlást. Ráadásul online játékok is csak éves előfizetéssel mennek. És még van egy nagy baja: hogy Mikrószoft. Minden megvett játékom majd a gyűlölt cégnek hajtja a lét. A hálózali előfizetéssel két év alatt utolérem az XBOX árát, és akkor még nincs Blue-Ray lejátszóm se. Nem mintha tevezném, hogy HD lemezt vegyek.
 
Marad a PS3. Ez se eccerű. Ez a legdrágább. Megengendi, meg tudom. 300 euró, nulla játékkal. Gond csak az, ami eddig is gond volt a Sonyval, HP-vel, és Apple-val. (Apple-hez, iTunes-on kívül, még nem volt szerencsém, és egyhamar nem is lesz) Hanem, az HP és a Sony ugyanazért forralták fel bennem a szart: a bitang drága kiegészítőkkel. A Sonyt a Digital8-as kamerám tette fel a feketelistára, mert a kazettákat egyenként 10 euróért árulták, ami más kameránál 3 körül volt. Az HP-nél már hosszabb a lista. Tintapatronok ára az elsőrendű szempont, de mindemellett az HP iPaq mobilom szoftver minősége és hang minősége, meg a legutóbbi HP nyomtatómásolóm szkenner minősége meg szoftja is nagyon felhúztak. Fogadkoztam, hogy HP és Sony nem lesz több a háztartásban. Samsung és Philips a kedvencek már jó ideje. Közbe egy Sony erősítő mégis becsúszott kb 3 éve, de amúgy a Sonz már bánhatja, hogy lehúzott a Digital8-as kazettákkal.
 
Szóval, a PS mégis győzött. Noha motyogok a játékok árazásán (kb 30-100% százalékkal drágább ugyanaz a játék mint a PCs verzió vagy a PS2 verzió). De nem számítok sokat megvenni frissen. Egylőre csak a PES2010-re csaptam le, nagy kedvencem Messi miatt.
 
Van viszont pár dolog ami miatt hepi vagyok.
A konzolban web böngésző van, amivel prímán megy a Youtube. Lányom nagyon élvezi a „tomidzserit”, igaz kattingatni még nem tud. Mailozni is lehet majd. És e percekben töltöm lefele a Yellow Dog Linuxot, amit kifelyezetten erre a platformra lett fejlesztve. Az XBOX-on, ha van ilyen (van), az Warranty Void lesz, az százas. Ha lesz Linux az konzolon, akkor már nem kell második otthoni laptop. Fent a szobában ott a régi windózos masina a ritka esetekre. A nappaliban meg úgyis csak mailozni meg youtube-ozni kell.
 
És van még más is. A Sony egy nagyon kúl virtuális teret is bíztosít, ahol el lehet ténferegni, ha éppen nincs jobb dolga az embernek. A kikötőre néző penthouse nagyon kiütött, vagy fogalmaznák inkább úgy, hogy érzékeny pontomon érintett. Szeretek vitorlázni, és csorog a nyálam egy olyan kilátásért. Csevegni lehet, trailereket nézni, meg gagyi játékokat nyomogatni. Jópofi. Lehetne jobb is, pld valahol rádiót hallgatni, vagy a teátrum lehetne több is mint egy darab rövid tréler. A Sony pld reklámozhatna itt, ha már fenn kell tartani a szervereket.
 
Van Boinc-hoz hasonló alkalmazás is, amivel feláldozhatjuk a processzor üres idejét a tudomány oltárán. Sajna azonban ez szarul van előadva. Ugyanis nem a háttérben fut, hanem külön el kell indítni, mást meg közbe nem lehet csinálni. Ezzel ki is lett ütve az értelme, mert azért a processzoridőért kár egy 180 wattos rendszert futtatni otthon. Nem baj, ha lesz Linux, lesz Boinc is.
 
Összvissz eddig elégedett vagyok, noha lesz még hajtépkedés mikor második kontrollert kell megvenni, vagy egy új játék kell.
 

Szólj hozzá!

Címkék: microsoft windows linux sony ps3 xbox nintendo wii boinc

Nyílt szabvány - nem működik

2009.10.11. 00:42 gyulabiusz

Zárt ökoszisztéma: működik. Standard alapú, nyílt ökoszisztéma: nem működik.
Végre rájöttem.
Az este ismét az IP telefont hergeltem, s  közben egyre jobban magamat is.
 
Vettem egy SIP-protokollra épülő Siemens IP telefont, úgy másfél hónapja. SIP azért, mert hazámban van SIP VoIP szolgáltató amellyel olcsóbb hívni vezetékes vonalat mint a Skype-ról. Emellett a családban van már egy IP telefon, így azokkal ingyen menne a duma. Elvileg.
 
Hogy azzal a SIP telefonnal mennyit kínlódtam, az nem emberi. 
 
Persze nem új ez.
 
Külön posztot írhatnék arról, hogy mennyit mérgelődtem a telefon webes felhasználói felülete lassúsága vagy volatilitása miatt (muszáj lett iexplorert használjak), hogy egyéb alakalmakkor mennyit kínlódtam még az okostelefonom ráált az otthoni modemre, vagy amíg sikerült elérni azt, hogy 30 másodpercenként ne essen le róla. Laptopos szenvedéseimről pedig inkább ne is beszéljek. Elég annyi, hogy a zsír új céges Lenovo-t most egy régészeti ásatások utáni poros fiók mélyéről elővakart 811.b standardot támogató PCMCIA adapterrel használom, mert csak az marad meg stabilan az otthoni szuper VDSL modemen. Hosszú hosszú fájdalmas satöbbit most kihagyom.
 
A SIP telefonom ment két hétig, miután megúsztam hajkitépés nélkül a kezdeti nehézségeket. Egy jó pár hete azonban úgy megy mint a három ütemű motor: szív, robban, és baszik menni. Azóta nem tudok telefonálni vele, noha sikeresen belép a szolgáltatóhoz (kettőnél is próbálkoztam). Engem sose hallanak, van úgy hogy én se hallom a másikat. A modemen is állítottam már mindent, a telefonon is, céges reszet is volt már, de csak nem megy.
 
Amúgy, amíg a PC volt az IP telefon kliens, az se ment két hétnél tovább a nélkül, hogy vagy a szolgáltatónál vagy valami a PC-ben ne változzon meg. A VPN IPsec kliens ami a céges otthoni munkára hívatott, rendszeresen szarakodik.
 
Egyszer otthoni IPTV-s vezeték nélküli adatátvitelt kellett teszteljek a júzer szempontjából, erre a feladatra szakosodott Ruckus WiFi jeladókkal. Két és fél órába telt még sikerült az összeköttetés, hogy végül rájöjjek, hogy az adót állítottam be vevőnek, s a Ruckusnál ez nem mindegy.

 
Ilyenkor aztán nekidől az ember derékból, vállból, s hergeli. Elvileg kellene működjön, de aztán mégse, és az emberben lassan felforr a szar.
 
DHCP, NAT, portkeresés (google, wiki, fórumok), STUN, WiFi bizotnsági beállítások, tűzfal beállítások (modem és PC), hang és mikorofon beállítások, pingteszt, szolgáltatói útmutatások, modemes beállítások, átállás modemes PPP terminációról PCs PPP-kliensre, stb, stb.  Káromkodás.
 
Elmondom hova akarok kijukadni. A zárt rendszerű megoldásoknak azért nagyobb a piaci sikere, mert a júzereknek nem kell a cuccokkal baszkódni. Vagy legalább is sokkal kevesebbet. Példák: Amazon Kindle, Apple iPhone apps, iTunes, Skype, Nespresso.
 
Eredetileg azt hittem, hogy a marketing mindennek az oka. Meg az, hogy a csúnya biznic menedzserek döntöttek a zárt rendszer mellett, de be kell lássam van ebben egy talicska racionalitás.
 
Az Amazon Kindle könyvolvasóját sokan példaként hozzák fel, mint hálózati és tartalmi szolgáltató közti békés együttélés és költségmegosztás. Végre a hálózati provider nem csak bitpipe!
 
Frászt!
 
Egyszerűen arról van szó, hogy a Kindle kijön a gyárból, és be van állítva a Sprint EVDO hálózatára (ma már világszerte több hálózat beengedi), plusz az Amazon könyvesboltjára. És működik. Hitelkártyabepötyögés, és mehet az olvasás.
 
Nincs otthoni kínlódés a wirelessel, IP konfigurációval, meg egyebekkel. Persze PC-ről is megy, de csak USB csatlakozón keresztül, nem a modemen direktbe. Tehát ha baj van, akkor a PC-n se megy a net. Nincs DHCP, WiFi, telefonálgatás az Amazon hotlinera, nincs költség. Azazhogy csak egy kevés költség van amit a mobilhálózattal megosztanak.
 
Hasonlóan az Apple iStore is csak olyan alkalmazásokat tartalmaz amit az Apple certifikált. Kell internetes előfizetés, s mehet a letöltögetés. Nincs egyéb kompatibilitási probléma. Zárt rendszer, a komplex dolgokat a cégen belüli mérnökök rendezik.
 
A biznic persze felad bizonyos dolgokat. A Kindle felhasználó eheti ha nincs Sprint EVDO fedés (pont ma olvasom, hogy világszerte terjeszkedik), és a Barnes&Noble-tól sem vehet könyveket, vagy éppen onnan ahol a legolcsóbb. Az Apple iStore fejlesztő pedig a mobilos piac csak igen kis szegmensét célozza meg, mert az összes Symbian, Android, Palm, Blakcberry és Windows Mobile fizetőképes felhasználó nem elérhető. A SIP-es telefonfelhasználó percek alatt átállhat egy másik szolgáltatóhoz, a Skype-nál várhatod míg óccsul.
 
Ennek ellenére az egyszerű júzer gyakran jobban jár ha zárt rendszerű dologba mászik, mert nem kell kompatibilitási és konfigurálási gondokkal küszködjön. A szolgáltató meg nem kell hadsereg hotline munkatársat alkalmazzon. It just works. Skype amúgy is olcsó, és a Nespresso, ha nem is olcsó, de legalább finom, kényelmes, s amennyiből jó expresszógépet vettem magamnak, abból két évig Nespressózhattam volna.
 
A standardok persze fontosak. Egy nagy cég megengedheti magának, hogy három hónapig tíz mérnököt foglalkoztasson, amíg megbizonyosodnak, hogy a két legolcsóbb gyártó termékei szót értenek egymással. Így elérhetik, hogy egyik gyártó sem kérhet pimaszul magas árakat.
 
De az átlagfelhasználó felhasználó esete más.
 
Fáj ez nekem, de ha legközelebb az elektró-boltban bóklászok, már nagyobb lesz a nyomás geek lelkemnek, hogy beadjam a derekam egy marketing terméknek.

 

Update 6 hónappal később:

Többedik nekifutásra, egy modemcsere után, rájöttem mi a gond. A modemben SIP user agent van analóg telefon számára, amit csak a Belgacom SIP rendszerében lehet használni. Lehet állítgatni, de úgyse megy, mert gyárilag az IPTV VLAN-jára van hangolva, s onnan ki nem jut a netre az én SIP szolgáltatómhoz. SNAFU.

Hanem egy dolgot mégis csak át tudtam állítni (amúgy kínomban, nem mintha logika vezérelt volna): a beépített SIP kliens kér portját (kapcsolatteremtés és RTP portokat) átállítottam valami kamu értékekre. Innentől fogva beindult a Siemens IP telefon.

Tehát modemhiba volt.

Sagem gyártmányú a Belgacom white label modemje. Ezen a SIP kliens egy saját VLAN-ban van, az IPTV-vel együtt, tehát semmi köze a másik VLAN-hoz, ahol a júzer trafikja bonyolódik. Elméletben. Gyakorlatban mégis őszültem egy jót, s közbe a szolgáltató is megszívta, mert visszavittem az első modemet mondván, hogy egy nagy szar.

Szólj hozzá!

Címkék: skype kindle appstore nespresso

süti beállítások módosítása